Lázár Kovács Ákos a keresztény művészetről
A különböző stílusú egyházi zenék helyéről és szerepéről szóló vitákban általánosabb esztétikai és művészeti kérdések is rendre előkerülnek. Ahelyett, hogy állást foglalnánk ezekben, inkább figyelemreméltó véleményeket, hasznos és tanulságos olvasnivalókat ajánlunk a témában. Lázár Kovács Ákos esztéta, teológus egy interjúban és egy hosszabb tanulmányban fejti ki meglátásait a keresztény művészetről, melyek az első látásra nehezebb nyelvezet ellenére egyaránt fontos és értékes gondolatokat tartalmaznak.
„Gyönyörű, amikor a mise végén – és ezt egyszer Párizsban a Notre Dame-ban átélhettem – egy bottal támolygó orgonista a karzaton a regisztereknél korál-variációkkal búcsúzik Istentől. Mindenki kiment, mentek ebédelni, de akik ott maradtunk, olyat hallottunk, amit soha, senki, semmilyen koncerten nem fog.” – Szilvay Gergely beszélgetése Lázár Kovács Ákossal.
„Az egyházi teológiai hagyományban a szépségnek a lét igazsága és jósága mellett kitüntetett helye van. (...) Az egyház Isten vándorló népe. Művészeink, akik vállalják a lét teljességének hívását, társaink a vándorlásban.” – Lázár Kovács Ákos Nyitva hagyott ég című írása.