www.villanyharfa.hu

Zene-tár – Zsoltárok

„A zsoltárokban már eredetüknél fogva olyan erő van, amellyel az ember lelkét Istenhez emelik... és rendkívüli módon segítik jó sorsban hálát adni, balsorsban pedig vigasztalódni és lelkileg megerősödni. (...)

A zsoltárok nem olvasmányok, nem is kötetlen stílusban fogalmazott könyörgések, hanem dicsérő költemények. Ezek szerint... megfelelő a héber elnevezésük: techillim, azaz „a dicséret énekei”, és a görög nyelvben a pszalmoi, ami annyit jelent, mint „énekek hárfakíséretre”. Valóban, minden zsoltárban van valami zenei jelleg, és ez meg is határozza előadási módját. Ezért még ha nem is éneklik, sőt ha valaki egyedül és csendben mondja a zsoltárt, akkor is szükséges, hogy ez a zenei jelleg legyen az irányadó; mert a zsoltár ad ugyan szöveget a hívők értelmének foglalkoztatására, de elsősorban arra való, hogy megindítsa a zsoltárt éneklők és hallgatók, és még inkább a „hárfán és citerán játszók” [vagyis a hangszeresek] szívét. (...)

Nem helyes tehát csak a [zsoltározás] díszének tekinteni az éneket, mint ami kívülről, hozzáadásként járul az imádsághoz; az ének ugyanis az imádkozó és Istent dicsérő lélek mélységeiből tör elő, és az ének tárja fel igazán a keresztény istentisztelet közösségi jellegét.

Az éneklés... jól rendezett legyen, eltalálja a kellő mértéket, és igazi szépséget sugározzon.”

(VI. Pál pápa Laudis canticum kezdetű apostoli rendelkezése a zsolozsmáról, 100., 104., 270.)

*

Az olvasmányközi énekek (a válaszos zsoltár és az evangélium előtti alleluja) a szentmise fontos elemei, szövegük az ige liturgiájának szerves része. Minden misének saját zsoltára és allelujája van, előre meghatározott szöveggel. Ezeket elhagyni vagy más szövegű énekekre lecserélni nem szabad. Ezt külön hangsúlyozza a Misekönyv az Általános Rendelkezésekben (57. és 61-63. pont), valamint az olvasmánykönyv az Előzetes tudnivalók című rendelkezésben, amely dokumentumok minden bemutatott istentiszteletre, így a gitáros misékre is kötelező érvényűek.

Nem megengedett az olvasmányokat és a Válaszos zsoltárt – amelyek Isten szavát tartalmazzák – más, nem szentírási szövegekkel helyettesíteni.” (R.M.Á.R. 57.)

„A bibliai olvasmányok a Szentírásból vett énekekkel együtt sem el nem hagyhatók, sem meg nem rövidíthetők, vagy ami még súlyosabb volna, nem szabad helyettük mást olvasni, ami nem a Bibliából való.” (OLM Előzetes tudnivalók 12.)

XVI. Benedek pápa így ír erről: „A Szinódus különösen is hangsúlyozta az Egyház liturgikus törvényhozásában már rögzített szabályt, mely szerint a Szentírásból vett olvasmányokat soha ne helyettesítsék más szövegekkel, bármilyen jelentősek is volnának lelkipásztori vagy spirituális szempontból: „Semmiféle lelkiségi vagy irodalmi szöveg nem éri el a Szentírásban, Isten Szavában lévő gazdagságot és értéket”. Az Egyház ősi rendelkezéséről van szó, mely változatlanul érvényben van. Néhány visszaéléssel szemben már II. János Pál pápa fölhívta a figyelmet arra, hogy a Szentírást soha nem szabad helyettesíteni más olvasmányokkal. Emlékeztetünk rá, hogy a válaszos zsoltár is Isten Szava, mellyel az Úr szavára válaszolunk, ezért nem szabad más szövegekkel helyettesíteni, de nagyon jó, ha tudják énekelni.” (Verbum Domini 69.)

A zsoltár tulajdonképpen a „negyedik olvasmány”, és szövege olyannyira elválaszthatatlan a többi olvasmányétól, hogy csendesmisén, amikor egyáltalán nincs ének, a zsoltárt fel kell olvasni.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy az a gyakorlat, mely szerint a gitáros miséken „olvasmányközi éneknek” az előírt válaszos zsoltár és alleluja helyett más, tetszőlegesen választott dalokat énekelnek, nemcsak helytelen, de súlyos liturgikus visszaélésnek számít. Persze a legtöbb zenekar esetében nem tudatos elhatározásról van szó, nem szándékosan szabálytalanul akarnak énekelni, hanem megszokásból teszik, és mert az „öregebb” zenészektől így tanulták. Ez a megszokás még a gitáros misék hajnalán alakult ki, az akkori körülmények pedig jelentősen befolyásolták a később elterjedő szokást. Először is nem szabad elfelejtenünk, hogy az 1970-es években sajnos az orgonás miséken is jellemző volt, hogy zsoltár helyett népéneket énekelnek, noha ez természetesen már akkor is az előírásokba ütközött, de akkoriban valahogy ezzel nem sokan törődtek. Mára a helyzet szerencsére ezen a téren is sokat javult. Másodszor pedig tegyük hozzá, hogy bár születtek gitáros zsoltárfeldolgozások, de nem a liturgikus szövegek figyelembevételével; és a keletkezett feldolgozások többnyire nem is voltak könnyen elénekelhetők.

Ha a válaszos zsoltár szóba kerül, egy dologban a legtöbb amatőr gitáros egyetért: azt, amit a kántor az orgonás misén énekel, ők nem tudják eljátszani. És első ránézésre ez így is van; az akkordokat megszólaltató, ritmusosan pengetett gitárnak látszólag nem sok köze van a recitált zsoltárdallamokhoz és ritmus nélküli, tartott hangokból álló orgonás kíséretükhöz. Ennek fényében nem lehet csodálkozni, ha a legtöbb zenész úgy gondolkodik, hogy „inkább keressünk valami könnyű sárgakönyves dalt az olvasmányok közé”.

Zsoltárt énekelni azonban nemcsak úgy lehet, ahogyan azt az orgonás miséken halljuk. A ritmusos, könnyűzenei zsoltárfeldolgozások (pl. Teremts bennem tiszta szívet, S/172) mellett számos nagyszerű és könnyen használható módja van a válaszos éneklésnek is. Hazánkban ezek valamiért még nem terjedtek el, de Európa más országaiban, és a külföldi alapítású életközösségek (pl. Emmánuel Közösség) magyar házaiban teljesen természetes, bevett formának számítanak. Sőt, ha valaki arra vágyik, az orgonás dallamokat is elénekelheti gitárkísérettel, mert erre is van mód.

A Zene-tár zsoltárokkal foglalkozó menüpontja a szabályos és igényes zsoltárénekléshez kíván segítséget nyújtani. A zsoltáréneklésről szóló oldalon a szentmise válaszos énekeiről és az éneklés módjairól adunk áttekintést, a másik három menüpontban pedig zsoltárdallamok, zsoltárválaszok és alleluják hanganyagait és kottáit gyűjtjük össze, hogy legyen mit énekelni a gitáros miséken is. Magyarországon is vannak már olyan közösségek és zenekarok, akik felismerték a szabályos zsoltáréneklés fontosságát és szépségét, és az általuk szerzett műveket szívesen közzé teszik, hogy mások is megtanulhassák. A megfelelő énekek kiválasztásához a későbbiekben további segédanyagokkal is szolgálunk majd itt a honlapon. A zsoltárénekek összegyűjtéséhez, akárcsak a miseénekek esetében, olvasóink segítségére is számítunk!


Válassz az alábbiak közül:

.

Lap tetejére