Máriáss Péter: Az az asszony Mária
Nem kérdés, keletje van mostanság a világzenének, és az érezhető túltermelési válságban már ismerni véljük a tuti receptet: végy némi elektronikus kíséretet, keverd össze egy (európai fülnek) egzotikus kultúra autentikusnak vélt énekdallamával, majd szintetizátor-szőnyeggel és afrikai dobhangzással fűszerezve, modern köntösbe csomagolva tálald – s máris kész a jövő nyári sláger. Unalmas már ez a koszt, még szerencse, hogy vannak, akik gyökeresen másképp gondolkoznak a világzenéről.
Mint például a Szentendrén élő és alkotó Máriáss Péter, aki egészen sajátos hangvételben ötvözi archaikus népi imádságaink kincsét, a magyar népzene dallamait és napjaink világzenei szemléletét. Szó sincs tehát kellemes katyvaszról, ellenkezőleg, a szerző lassú sorban megjelenő albumai éppen az átgondolt, komoly alkotómunka bizonyítékai. Ahogy a legfrissebb, 2010 végén megjelent Az az asszony Mária című lemez dalaiba belehallgatva sincs hiányérzetünk, sőt. A végig egyenletesen magas színvonalú korong tortáján habként ízlelhetjük egy régi húsvéti ének felidézését (Az az asszony Mária), egy-egy jól eltalált klarinétszólót (Ő is csak elmene), valamint néhány szilajabb tempót (Hallod szívem, Az Jézus nevérül, Örökkévaló). A meglepetéseknek azonban még nincs vége. Máriáss Péter nem kérkedik azzal, hogy bírja a jórészt aszimmetrikus ütemmutatójú délszláv népzene fordulatait, a Magos egek mégis olyan feszesen gördül, hogy elsőre észre sem vesszük: 5/8-ban lüktet. A Nézek Napkeletre pedig hatalmas ívet ír le egy, a zsolozsmából való esti himnusz dallamának megidézésétől a dal zárlatáig, melyből megtudjuk, amit addig is sejtettünk: valódi imádságot hallottunk. Keleti ízeket hoz a Mária siralma, archaikus és (bármily meglepő) hard rockos hangvételt az Üdvözlégy Jézusunk és a záró Estveli ének kezdése, a Kyrie és a Piros hajnal hasada című énekekben pedig az a közös, hogy mindkettő két percnyi játékidőn belül ajándékoz meg katarzissal.
Máriáss Péter küldetéses állhatatossággal szolgál zenekarával a szentendrei Keresztelő Szent János templomban, egyúttal átimádkozza és átzenéli a hagyományt, hogy a régiek hitét mai formában nyújthassa át nekünk. Hogy ez tulajdonképpen világzene? Az bizony – a legszínvonalasabb fajtából.
(Máriáss Péter: Az az asszony Mária, 48 perc, szerzői kiadás, 2010)